{"id":571,"date":"2024-02-04T20:08:38","date_gmt":"2024-02-04T20:08:38","guid":{"rendered":"https:\/\/szmz.hu\/teaching\/?page_id=571"},"modified":"2024-02-12T11:06:05","modified_gmt":"2024-02-12T11:06:05","slug":"4-4-usa-a-jol-dokumentalt-sikertortenet","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/szmz.hu\/teaching\/bevezetes-a-szamitogepek-anarcheologiajaba\/4-4-usa-a-jol-dokumentalt-sikertortenet\/","title":{"rendered":"4.4 USA: A j\u00f3l dokument\u00e1lt sikert\u00f6rt\u00e9net"},"content":{"rendered":"\n
ABC<\/h5>\n\n\n\n

1937-42: Vincent Atanasoff \u00e9s John Berry kifejlesztik az ABC nev\u00fb sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet az Iowa \u00e1llami egyetemen line\u00e1ris fizikai egyenletek kisz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra. Az ABC mint az els\u00f4 teljesen elektronikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p technikai szempontb\u00f3l az els\u00f4 fejleszt\u00e9s, mely teljesen elektronikus aritmetikus egys\u00e9get, illetve elektronikusan friss\u00edtett ciklikus mem\u00f3ri\u00e1t haszn\u00e1lt, \u00e9s \u00edgy a teljesen elektronikus eszk\u00f6z\u00f6k \u00f4s\u00e9nek tekinthet\u00f4.
Az 1937-ben tervezett, 1942-ben m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u0151 eszk\u00f6z joggal versenghetne az els\u0151 modern sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p c\u00edm\u00e9rt, \u00e1m mivel a szerkezet nem volt programozhat\u00f3, s l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t is hom\u00e1ly fedte az 1960-as \u00e9vekig, alul maradt a j\u00f3l dokument\u00e1lt amerikai sikerek, voltak\u00e9ppen az ENIAC \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. Mindazon\u00e1ltal a kettes sz\u00e1mrendszer haszn\u00e1lat\u00e1val j\u00f3val megel\u0151zte k\u00e9s\u0151bbi vet\u00e9lyt\u00e1rsait.<\/p>\n\n\n\n

\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"
<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

A protot\u00edpus elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1s csendben folyt. Az eredeti modell 25 bites, a fejlesztett v\u00e1ltozat 50 bites szavakkal dolgozott. A g\u00e9p kettes sz\u00e1mrendszert haszn\u00e1lt. Az \u00f6tvenszavas t\u00e1rol\u00f3egys\u00e9get egy kondenz\u00e1torokkal felszerelt forg\u00f3 dob alkotta. Az adatbevitel lyukk\u00e1rty\u00e1kkal t\u00f6rt\u00e9nt, az eredm\u00e9nyt pedig a g\u00e9p k\u00e1rty\u00e1kra \u00e9getett jelek form\u00e1j\u00e1ban adta meg. Ezt a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet line\u00e1ris egyenletrendszerek megold\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k. A g\u00e9p tov\u00e1bbi fejleszt\u00e9s\u00e9nek 1942-ben a h\u00e1bor\u00fa vetett v\u00e9get. Amikor Atanasoff felh\u00edvta g\u00e9p\u00e9re az IBM figyelm\u00e9t, azzal utas\u00edtott\u00e1k vissza, hogy \u0151ket soha nem fogj\u00e1k elektronikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9rdekelni. Mint tudjuk, nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt.
<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n
Howard Aiken – Mark I.<\/h5>\n\n\n\n

Az els\u0151 teljesen automatikusan m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos c\u00e9l\u00fa digit\u00e1lis sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet a Harvard egyetemen fejlesztett\u00e9k ki Howard Aiken vezet\u00e9s\u00e9vel. A tervez\u00e9shez az IBM 5 milli\u00f3 doll\u00e1rral j\u00e1rult hozz\u00e1 \u00e9s a g\u00e9p meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t is az IBM v\u00e9gezte. Ez volt a Mark I., vagy m\u00e1s n\u00e9ven Automatic Sequence Controlled Calculator (ASCC).<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Also in the US two other people were considering the problems of computation: Howard Aiken at Harvard University, whose work would come to fruition in 1944, and George Stibitz at Bell Telephone Laboratories who was looking at the use of telephone relays in doing arithmetic. He first constructed a relay driven arithmetic unit in 1937 (which he later called the Model-K since it was built on the Kitchen table) and from that small start built a number of relay machines that were in use during World War II.

1939: One of the major computational problems at Bell Telephone Laboratories was in the domain of complex numbers. Stibitz’ first full-scale electromagnetic relay calculator solved this problem and was named the Complex Number Calculator (later the Bell Labs Model 1). A year later this machine was the first to be used remotely over telephone lines, setting the stage for the linking of computers and communication systems, time-sharing, and eventually networking. A teletype was installed in a hallway outside the meeting rooms for the annual American Mathematical Society conference at Dartmouth College, and connected to the Complex Calculator in New York. Among the people who took the opportunity to try out the system were Norbert Wiener and John Mauchly.
<\/em><\/p>\n\n\n\n

\"\"
<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

1937 elej\u00e9n Howard Aiken olyan c\u00e9get keresett, mely k\u00e9pes finansz\u00edrozni \u00e9s meg\u00e9p\u00edteni az \u00e1ltala elk\u00e9pzelt sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9pet. K\u00e9t sikertelen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s ut\u00e1n Charles Babbage fi\u00e1nak 50 \u00e9vvel kor\u00e1bban a Harvardon bemutatott el\u0151ad\u00e1s\u00e1n alapul\u00f3 prezent\u00e1ci\u00f3t tartott, ami sikert hozott sz\u00e1m\u00e1ra. Ennek kapcs\u00e1n kezdte r\u00e9szletesen tanulm\u00e1nyozni Babbage munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az Analitikus Mozdony tervrajzaira, illetve az azzal kapcsolatos le\u00edr\u00e1sokra. Az eredm\u00e9ny az Analitikus G\u00e9p elgondol\u00e1sait t\u00f6k\u00e9letesen megval\u00f3s\u00edt\u00f3, s azt sz\u00e1mos fontos \u00faj lehet\u0151s\u00e9ggel kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 szerkezet lett. A Mark I. 1944-ben k\u00e9sz\u00fclt el, az egyik els\u0151 programot, mely lefutott rajta, Neumann J\u00e1nos szerezte, aki arra volt k\u00edv\u00e1ncsi, hogy az egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ledobott atombomba beind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz elegend\u0151 energi\u00e1t szolg\u00e1ltatott-e a gy\u00fajt\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A Mark-1-gyel line\u00e1ris – de csak ilyen – differenci\u00e1l-egyenleteket lehetett megoldani. A g\u00e9p hossz\u00fa v\u00e1za k\u00e9t r\u00e9szre oszlott, amelyekben t\u00f6bb tucat tengely helyezkedett el. A feladatok megold\u00e1s\u00e1hoz csavarh\u00faz\u00f3 \u00e9s kalap\u00e1cs seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fogaskereket lehetett felszerelni a tengelyekre \u00e9s a g\u00e9p “m\u0171veletv\u00e9gz\u0151je” (integr\u00e1tor) gondoskodott arr\u00f3l, hogy a tengelyek elmozdulhassanak egym\u00e1shoz k\u00e9pest. Az egyenletek adott sz\u00e1mait, konstansait a megfelel\u0151 fogasker\u00e9kar\u00e1nyokkal lehetett megadni, amelyeket kor\u00e1bban elk\u00e9sz\u00edtett t\u00e1bl\u00e1zatokb\u00f3l vett\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

A berendez\u00e9s pontoss\u00e1g\u00e1nak hat\u00e1r\u00e1t a m\u0171veletv\u00e9gz\u0151 mechanikus kerekeinek “elcs\u00fasz\u00e1sa” szabta meg.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A g\u00e9pen er\u0151sen \u00e9rz\u0151d\u00f6tt az IBM 1930-as \u00e9vekben kidolgozott lyukk\u00e1rty\u00e1s kalkul\u00e1tor\u00e1nak hat\u00e1sa. Ez a g\u00e9p fixpontos sz\u00e1mokkal dolgozott (10 sz\u00e1mjegy a tizedesvessz\u0151 el\u0151tt, 13 sz\u00e1mjegy pedig ut\u00e1na). Rel\u00e9kb\u0151l \u00e9p\u00fclt fel, 3304 db k\u00e9t\u00e1ll\u00e1s\u00fa kapcsol\u00f3t tartalmazott, \u00f6sszesen kb. 760 000 alkatr\u00e9szb\u0151l \u00e1 llt \u00e9s 500 m\u00e9rf\u00f6ld (800 km) huzalt haszn\u00e1ltak fel hozz\u00e1. A g\u00e9p kb. 15 m hossz\u00fa \u00e9s 2,4 m magas volt. A mem\u00f3ri\u00e1ja a mechanikus sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9pekhez hasonl\u00f3an fogaskerekekkel, t\u00edzes sz\u00e1mrendszerben t\u00e1rolta az adatokat, 72 db 23 jegy\u0171 sz\u00e1mnak volt benne hely. Az adatbevitel lyukk\u00e1rty\u00e1kkal t\u00f6rt\u00e9nt. A programot lyukszalag tartalmazta, ez vez\u00e9relte a g\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A szalag v\u00e9gtelen\u00edtve volt (hurkot alkotott), \u00edgy a g\u00e9p folyamatosan tudta olvasni \u00e9s emiatt egym\u00e1sut\u00e1n ak\u00e1rh\u00e1nyszor v\u00e9grehajthatta a szalagon l\u00e9v\u0151 utas\u00edt\u00e1s-sorozatot. A g\u00e9pnek egy \u00f6sszead\u00e1shoz 0,33, egy szorz\u00e1shoz 4, egy oszt\u00e1shoz 11 m\u00e1sodpercre volt sz\u00fcks\u00e9ge \u00e9s gyakran meghib\u00e1sodott (m\u00e1s forr\u00e1sok szerint a szorz\u00e1s ideje 6 s \u00e9s a g\u00e9p megb\u00edzhat\u00f3an m\u0171k\u00f6d\u00f6tt). A munk\u00e1t 1939-ben kezdt\u00e9k \u00e9s 1944-ben k\u00e9sz\u00fcltek el. A tengeri t\u00fcz\u00e9rs\u00e9g r\u00e9sz\u00e9re k\u00e9sz\u00edtettek vele l\u0151t\u00e1bl\u00e1zatokat. Ezt a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet 1959-ig haszn\u00e1lt\u00e1k.
<\/p>\n\n\n\n

Professor Harry Lewis takes CS50 on a tour of the Aiken Mark 1 computer in the Science center at Harvard University:
https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=4ObouwCHk8w<\/a><\/p>\n\n\n\n

\n