{"id":545,"date":"2024-02-04T18:14:13","date_gmt":"2024-02-04T18:14:13","guid":{"rendered":"https:\/\/szmz.hu\/teaching\/?page_id=545"},"modified":"2024-02-12T11:06:53","modified_gmt":"2024-02-12T11:06:53","slug":"4-2-nemetorszag-zuse","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/szmz.hu\/teaching\/bevezetes-a-szamitogepek-anarcheologiajaba\/4-2-nemetorszag-zuse\/","title":{"rendered":"4.2 N\u00e9metorsz\u00e1g: Zuse"},"content":{"rendered":"\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n N\u00e9metorsz\u00e1gban, Angli\u00e1ban, \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban is fontos, \u00e1m egym\u00e1st\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen fejleszt\u00e9sek folynak, melyeket \u00e9rtelmetlen volna “k\u00f6z\u00f6s” kronol\u00f3gi\u00e1ba er\u0151ltetni.<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9metorsz\u00e1g: Konrad Zuse<\/a><\/h5>\n\n\n\n

Szint\u00e9n Babbage \u00e1ltal lefektetett elveken m\u0171k\u00f6d\u0151 elektromechanikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet a n\u00e9met Konrad Zuse kezdett fejleszteni 1935-t\u0151l, munk\u00e1ss\u00e1ga – f\u0151k\u00e9nt a j\u00f3l dokument\u00e1lt, sikert\u00f6rt\u00e9netk\u00e9nt nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozott amerikai fejleszt\u00e9sek \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban – a mai napig viszonylag ismeretlen maradt.<\/p>\n\n\n\n

Zuse 1936 \u00e9s 1938 k\u00f6z\u00f6tt otthon, sz\u00fclei lak\u00e1s\u00e1nak nappalij\u00e1ban \u00e9p\u00edtett Z1 n\u00e9ven az els\u0151 olyan szabadon programozhat\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet, amely kettes sz\u00e1mrendszerben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u00e9s lebeg\u0151pontos sz\u00e1mokkal dolgozott. Az adatbevitelre billenty\u0171zet szolg\u00e1lt, az eredm\u00e9nyek megjelen\u00edt\u00e9se pedig kettes sz\u00e1mrendszerben egy vil\u00e1g\u00edt\u00f3 t\u00e1bla (f\u00e9nym\u00e1trix) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nt. A sz\u00e1mol\u00f3m\u0171 \u00e9s a t\u00e1rol\u00f3 telefonrel\u00e9kb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt. A g\u00e9p 24 bites szavakkal dolgozott, a mem\u00f3ri\u00e1ja 16 adat t\u00e1rol\u00e1s\u00e1t tette lehet\u0151v\u00e9. A g\u00e9p tartalmazott decim\u00e1lis-bin\u00e1ris \u00e9s bin\u00e1ris-decim\u00e1lis \u00e1talak\u00edt\u00f3t is. Ilyen eszk\u00f6zt Zuse k\u00e9sz\u00edtett el\u0151sz\u00f6r.<\/p>\n\n\n\n

\n
\n
\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 modell, a Z2 m\u00e1r lyukfilmes adatbeviteli egys\u00e9get tartalmazott. Ez a g\u00e9p 16 bites fixpontos adatokkal dolgozott \u00e9s 16 szavas t\u00e1rol\u00f3ja volt.<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 teljesen m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes, szabadon programozhat\u00f3, programvez\u00e9rl\u00e9s\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet, a Z3-at Zuse 1941-ben fejezte be. Ez a g\u00e9p 22 bites szavakat haszn\u00e1lt \u00e9s lebeg\u0151pontos sz\u00e1mokkal dolgozott. A t\u00e1rol\u00f3egys\u00e9g 1600 mechanikus rel\u00e9b\u0151l \u00e1llt, 64 sz\u00e1m t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra volt k\u00e9pes. A sz\u00e1mol\u00f3m\u0171 400 rel\u00e9 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt. A m\u0171veletek jellemz\u0151 v\u00e9grehajt\u00e1si ideje 3 s.<\/p>\n\n\n\n

Zuse az amerikaiakat a bin\u00e1ris, jelfog\u00f3s \u00e9s programvez\u00e9relt sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p konstrukci\u00f3ban valamint \u00e9p\u00edt\u00e9sben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl h\u00e1rom \u00e9vvel el\u00f5zte meg, hiszen a Z3 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pe m\u00e1r 1941-ben m\u00fbk\u00f6d\u00f6tt, m\u00edg Howard Aiken Mark I-e csak 1944-ben. Ha Konrad Zuse nem a h\u00e1bor\u00fas N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9l, akkor ma senki sem vitatn\u00e1, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika nagyon sok hardver \u00e9s szoftver \u00fajdons\u00e1ga t\u00f5le sz\u00e1rmazik. A h\u00e1bor\u00faban vesztes N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l nem jutottak el a h\u00edrek a vil\u00e1gba, szinte senki sem tudta, hogy van ott egy feltal\u00e1l\u00f3, aki haszn\u00e1lt jelfog\u00f3kb\u00f3l sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet \u00e9p\u00edt \u00e9s k\u00f6zben sz\u00e1mos \u00fajdons\u00e1got fedez fel ebben az addig nem is l\u00e9tez\u00f5 tudom\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n

A Z3-as, ami 1941-ben k\u00e9sz\u00fclt el, volt a vil\u00e1gon az els\u00f5 programvez\u00e9relt sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, mely lyukszalagon r\u00f6gz\u00edtett adatokkal \u00e9s programmal, kettes sz\u00e1mrendszerben, lebeg\u0151pontos sz\u00e1m\u00e1br\u00e1zol\u00e1ssal dolgozott. Bevitelre klaviat\u00fara szolg\u00e1lt, megjelen\u00edt\u0151eszk\u00f6ze egy dl\u00e1mp\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kijelz\u0151 volt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Az ezzel kapcsolatos jegyzeteiben Konrad Zuse m\u00e1r le\u00edrja a t\u00e1rolt program elv\u00e9t, amit a vil\u00e1g Neumann elvk\u00e9nt ismer. Hal\u00e1l\u00e1ig hasztalanul pr\u00f3b\u00e1lkozott Zuse bizony\u00edtani, hogy a t\u00e1rolt program elv\u00e9t \u00e9vekkel kor\u00e1bban le\u00edrta, mint Neumann J\u00e1nos, s\u0151t, nemcsak kital\u00e1lta, de alkalmazta is.<\/p>\n\n\n\n

\n