{"id":392,"date":"2023-10-17T15:46:26","date_gmt":"2023-10-17T15:46:26","guid":{"rendered":"https:\/\/szmz.hu\/teaching\/?page_id=392"},"modified":"2024-02-20T20:39:54","modified_gmt":"2024-02-20T20:39:54","slug":"2-4-adatfeldolgozas-hermann-hollerith","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/szmz.hu\/teaching\/bevezetes-a-szamitogepek-anarcheologiajaba\/2-4-adatfeldolgozas-hermann-hollerith\/","title":{"rendered":"2.4 Adatfeldolgoz\u00e1s – Hermann Hollerith"},"content":{"rendered":"\n

A t\u00edz\u00e9venk\u00e9nti amerikai n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s az els\u0151 1790-es alkalommal a mind\u00f6ssze 4 000 000 lelket sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 lakoss\u00e1got csup\u00e1n a csal\u00e1df\u0151k k\u00f6zvetlen megk\u00e9rdez\u00e9s\u00e9re korl\u00e1toz\u00f3dott. 1850-re a lakoss\u00e1g sz\u00e1ma t\u00f6bb mint meg\u00f6tsz\u00f6r\u00f6z\u0151d\u00f6tt, \u00e9s ekkor m\u00e1r minden honpolg\u00e1r eset\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n regisztr\u00e1ci\u00f3t v\u00e9geztek. Az eredm\u00e9nyeket t\u00e1bl\u00e1zatokban \u00f6sszegezt\u00e9k, melyek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa hatalmas munk\u00e1t jelentett. Az \u00f6sszefoglal\u00f3 t\u00e1bl\u00e1zatok 1650 oldalt t\u00f6lt\u00f6ttek meg.<\/p>\n\n\n\n

A folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 popul\u00e1ci\u00f3 megsz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sa egyre nehezebb feladatt\u00e1 v\u00e1lt. 1870-re 38.5 milli\u00f3 (38,558,371), 1880-ra m\u00e1r 50 milli\u00f3( 50,189,209) ember adatait gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k \u00f6ssze. Az adatokat 1880-ban 500 ember \u00f6sszes\u00edtette 36 szempont szerint 7 \u00e9ven kereszt\u00fcl. Vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a bev\u00e1ndorl\u00f3k n\u00f6vekv\u0151 mennyis\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a k\u00f6vetkez\u0151 10 \u00e9v alatt a n\u00e9pess\u00e9g megdupl\u00e1z\u00f3dik, nyilv\u00e1nval\u00f3an nem fog siker\u00fclni teh\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sig befejezni az utolj\u00e1ra begy\u0171jt\u00f6tt adatok ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/<\/figure>\n\n\n\n

Hermann Hollerith, aki n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig a n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si hivatal alkalmazottja, majd n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig tal\u00e1lm\u00e1nyokat elb\u00edr\u00e1l\u00f3 US Patent Officerk\u00e9nt tev\u00e9kenykedik, 1884-ben, m\u00e1r tal\u00e1lm\u00e1nyok gondoz\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 mag\u00e1nz\u00f3k\u00e9nt kezdem\u00e9nyezi saj\u00e1t, lyukszalagos adatfeldolgoz\u00f3 (t\u00e1bl\u00e1zatk\u00e9sz\u00edt\u0151) berendez\u00e9sre vonatkoz\u00f3 tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1nak bejegyz\u00e9s\u00e9t. A kezdetleges megold\u00e1st 1887-re \u00faj, m\u00e1r lyukk\u00e1rty\u00e1kon alapul\u00f3 megold\u00e1ssal v\u00e1ltja fel. 1887-t\u0151l kipr\u00f3b\u00e1lja a rendszert Baltimore v\u00e1ros hal\u00e1loz\u00e1si adatainak rendez\u00e9s\u00e9re, illetve a hadsereg k\u00f3rh\u00e1zi adatainak rendez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Replica of Hollerith tabulating machine with sorting box, circa 1890. The “sorting box” was an adjunct to, and controlled by, the tabulator. The “sorter”, an independent machine, was a later development. (Adam Schuster, CC BY 2.0 https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0<\/a>, via Wikimedia Commons)<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

1889-ben a n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si hivatal igazgat\u00f3ja, Robert P Porter p\u00e1ly\u00e1zatot hirdet az 1890-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sban haszn\u00e1latos adatfeldolgoz\u00f3 berendez\u00e9sre. A p\u00e1ly\u00e1zatot Hollerith t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett berendez\u00e9se f\u00f6l\u00e9nyesen megnyeri, mind az adatfelv\u00e9tel, mind a feldolgoz\u00e1s tekintet\u00e9ben(ut\u00f3bbi 10x gyorsabb versenyt\u00e1rsai\u00e9n\u00e1l). Az ok egyszer\u0171: Hollerith a k\u00e9rtyalyukasztgat\u00e1s (adatfelv\u00e9tel) ut\u00e1n minden manu\u00e1lis m\u0171veletet kiz\u00e1rt a rendszerb\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Minden adathoz egy lyukat, \u00edgy minden polg\u00e1rhoz egy lyukkombin\u00e1ci\u00f3t rendelt, ezeket az 1 doll\u00e1ros m\u00e9ret\u0171, \u00f6sszesen 204 lehets\u00e9ges helyen lyukaszthat\u00f3 k\u00e1rty\u00e1n r\u00f6gz\u00edtette. A k\u00e1rtya beker\u00fclt egy rendez\u0151g\u00e9pbe, ott elhaladt egy t\u0171rendszer alatt, a lyukak alapj\u00e1n z\u00e1r\u00f3d\u00f3 t\u00fbk elektrom\u00e1gneseket hoztak m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe, melynek hat\u00e1s\u00e1ra a k\u00f6rlapos sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3n a mutat\u00f3 egy egys\u00e9ggel el\u0151bbre l\u00e9pett. A k\u00e1rty\u00e1k oszt\u00e1lyoz\u00e1sa f\u00e9lautomatikusan t\u00f6rt\u00e9nt: amikor egy k\u00e1rty\u00e1r\u00f3l az adatot a tabul\u00e1torba akart\u00e1k vinni, egy k\u00fcl\u00f6n oszt\u00e1lyoz\u00f3 boksz el\u0151re meghat\u00e1rozott rekesz\u00e9nek fedele automatikusan kiny\u00edlt. A kezel\u0151 a k\u00e1rty\u00e1t a rekeszbe helyezte \u00e9s a rekeszt k\u00e9zzel z\u00e1rta. Igy a k\u00e1rty\u00e1k b\u00e1rmilyen szempont szerint gyorsan csoportos\u00edthat\u00f3ak voltak. Hollerith ismerte fel els\u0151k\u00e9nt, hogy a gyors feldolgoz\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben alapvet\u00f5 feladat a nagy mennyis\u00e9g\u00fb adat k\u00f3dol\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Punch card for Herman Hollerith’s Electric Sorting and Tabulating Machine, ca. 1895. Library of Congress. Part of a set.<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Az 1890-es 10. n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s alkalm\u00e1val k\u00f6zel 63 milli\u00f3 szem\u00e9lyr\u0151l \u00e9s 150 ezer polg\u00e1ri k\u00f6rzetb\u0151l be\u00e9rkez\u0151 adataik feldolgoz\u00e1s\u00e1t kellett elv\u00e9gezni . <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Az els\u0151 eredm\u00e9ny m\u00e1r egy h\u00f3nap alatt megsz\u00fcletett, 6 h\u00e9t alatt m\u00e1r a teljes n\u00e9pess\u00e9gr\u0151l be\u00e9rkezett adatok rendelkez\u00e9sre \u00e1lltak, a t\u00f6bbsz\u00e1z milli\u00f3 k\u00e1rtyabevitelt ig\u00e9nyl\u0151 r\u00e9szletes, csoportos\u00edtott sz\u00e1mol\u00e1sok pedig k\u00e9t \u00e9v leforg\u00e1sa alatt szolg\u00e1ltatt\u00e1k a 10 220 oldalon publik\u00e1lt \u00f6sszes\u00edt\u0151 t\u00e1bl\u00e1zatokat. 1896-ban Hollerith megalap\u00edtja saj\u00e1t c\u00e9g\u00e9t a Tabulating Machine Company-t.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Holleritht machine from 1890. (Diane Maine via Flickr<\/a> \u2013 CC BY-NC 2.0<\/em>)<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
\"\"\/
Punched card from a Hollerith Machine (Marcin Wichary via Flickr<\/a> \u2013 CC BY 2.0<\/em>)<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Az 1890-es modell m\u00e9g csak egyszer\u0171 sz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sra volt alkalmas, a Hollerith \u00e1ltal kifejlesztett k\u00e9s\u0151bbi modellek m\u00e1r k\u00e9pesek voltak az eredm\u00e9nyek \u00f6sszead\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy alkalmasakk\u00e1 v\u00e1ltak egyszer\u0171bb rakt\u00e1rk\u00e9szlet nyilv\u00e1ntart\u00e1sra stb. 1902-05 k\u00f6z\u00f6tt Hollerith kifejleszt egy automatikus k\u00e1rtyaadagol\u00f3rendszert, illetve egy t\u0171k helyett kef\u00e9kkel m\u0171k\u00f6d\u0151 beolvas\u00f3rendszert, mely a k\u00e1rty\u00e1k mozg\u00e1s k\u00f6zben val\u00f3 leolvas\u00e1s\u00e1t tette lehet\u0151v\u00e9. 1905-t\u0151l a N\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si Hivatal alkalmaz\u00e1sair\u00f3l(mellyel ebben az \u00e9vben m\u00e1r nem hosszabb\u00edtj\u00e1k meg a szerz\u0151d\u00e9st)figyelme a rendszer \u00fczleti hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra terel\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

1908-ra a TMC 30 \u00e1lland\u00f3 v\u00e1s\u00e1rl\u00f3val rendelkezik, k\u00f6zt\u00fck vasutas c\u00e9gekt\u0151l gy\u00e1rt\u00f3kon \u00e1t \u00e1llami hivatalokig voltak tal\u00e1lhat\u00f3k megrendel\u0151k. 1911-re a c\u00e9g t\u00faln\u0151tte Hollerith ambici\u00f3it, \u00edgy \u00e1tadja a c\u00e9g ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t egy j\u00f3nev\u0171 \u00fczletembernek, Charles Flint-nek. Flint Computing-Tabulating-Recording Company (C-T-R) n\u00e9ven ind\u00edtja \u00fajra a c\u00e9get. A blokkol\u00f3g\u00e9peket, illetve egy\u00e9b praktikus \u00fczleti eszk\u00f6z\u00f6ket (pl. n\u00e9mi szarkazmussal m\u00e9rlegeket) gy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9gekkel val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az \u00faj c\u00e9g gyorsan n\u00f6vekszik, Hollerith egy-k\u00e9t \u00e9vig m\u00e9g igazgat\u00f3i poz\u00edci\u00f3ban marad, majd 1921-es nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig technikai tan\u00e1csad\u00f3 lesz.<\/p>\n\n\n\n

1914-ben Thomas J. Watson ker\u00fcl a c\u00e9g \u00e9l\u00e9re, aki Hollerith-tel gy\u00f6keresen ellenkez\u0151 szeml\u00e9lettel vezeti azt, els\u0151sorban az elad\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t tekintette f\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9si ter\u00fclet\u00e9nek. Watson felismeri, hogy a v\u00e1llalat legdinamikusabb, a j\u00f6v\u0151beni fejl\u0151d\u00e9s \u00edg\u00e9ret\u00e9t is mag\u00e1ban hord\u00f3 r\u00e9szlege \u00e9ppen a Tabulating Machines Division, \u00edgy annak komoly fejleszt\u00e9s\u00e9hez l\u00e1t. 1924-re, amikor a c\u00e9g \u00e1tkereszteli mag\u00e1t International Business Machines-re (IBM) m\u00e1r t\u00f6bb mint 3000 alkalmazottal rendelkezik.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Hollerith Type III Tabulator with its control panel exposed. Photo:<\/em> MNRAS, Vol.92, No.7 (1932).<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

“In July 2010, a group from the\u00a0Computer History Museum<\/a>\u00a0reported that an IBM 402 was still in operation at Sparkler Filters, Inc., a manufacturing company that produces chemical filtration systems, in\u00a0Conroe, Texas, still as of 2022 the company’s accounting and payroll is done on the oldest American computer in service within the United States of America or elsewhere on the Earth.” Wikipedia: https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/IBM_402<\/a><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Programming an IBM 407 Accounting Machine, cca. 1947 <\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

The IBM 407 Accounting Machine 1947<\/a><\/p>\n\n\n\n

\n