1.2 Görög automaták – Ktészibiosz, Philón és Herón

Lássuk tehát a geográfiailag, illetve kulturálisan hozzánk közelebb eső adatokat: a legenda szintjén — vagy legalábbis konkrét leírás nélkül — ismert első ókori önszabályzó rendszerek általában ember vagy állat mozgását utánozták.

Athanasius KIRCHER, *Magnes sive de arte magnetica,* Coloniae Agrippinae, Iodocum Kalcoven, 1643, p.314. _{“Non rota, nec ventus, sed lapis urget opus.“
“It’s not a wheel; nor the wind, but a stone that does the job.”}

Replica of “Peristera”. A steam-powered, air-propelled, non-guiding flying machine made by Archytas of Taras. Kotsanas Museum, Athens.

A Tarentumi Arkhütász az i.e. V-IV. században repülni tudó fagalambot épített, Démétriosz Phaléreusz az i.e. IV-III. században kúszni képes csigát. II. Ptolemaiosz Philadephosz egyiptomi fáraónak (i.e. 309-246) volt egy embert utánzó androidja.

The Demetrios snail from Henning M. Lederer on Vimeo.

Az önszabályzó rendszerekkel kapcsolatos legkorábbi valamelyest konkrét adatok az ie. 250 körüliek, s szintszabályzással kapcsolatos szerkezetekről szólnak. Az alexandriai Ktészibiosz (i.e. 285–222) vízzel működő időmérő szerkezete, a bizánci Philón(c. i.e. 280 – c. i.e. 220) szintszabályzós olajmécsese és az alexandriai Hérón(Ktészibiosz tanítványa, c. 10-70 i.sz) borkimérő automatája mind a közlekedőedények elvén működnek.

Philón az időszámításunk előtti harmadik században élt, s bár Bizáncban született, élete nagy részét Alexandriában töltötte. Fő műve a Szintaxis (Μηχανική Σύνταξη, Mēkhanikḗ Sýntaxē), melynek egyik fejezete Pneumatikáva, másik kifejezettten automatákkal foglalkozik. Philón hőmérője a zárt tartályban felmelegedő levegő által kiszorított víz mennyiségével mérte a hőmérsékletet, másik kísérlete pedig az égő gyertya által elfogyasztott oxigén helyébe nyomuló víz emelkedését mutatta be.

Robert Fludd’s(1574-1637) figure of Philo’s thermometer,which he included on page 204 of the second volume of his Utriusque (1617-24)

A tisztán a közlekedőedények elvén működő egyszerű önszabályzó rendszerek mellett készültek bonyolultabb, a légnyomást is hasznosító és így akusztikus élményt is nyújtó automaták is. Szintén Philónnak tulajdonítják az elsô madárhangot adó automata feltalálását:
Vízen úszó, felül zárt, alul nyitott edénybe magasabban elhelyezett tartályból víz hatol: a víz felemelte a madár szárnyait tartó úszókat, ugyanakkor a víz felszíne felett összesűrüsödő levegô a madár torkában elhelyezett sípba tódult. Egyidejűleg a víz egy úszó kígyó alakját is felemelte, a nézőben az a benyomás támadt, hogy a madár a kígyótól ijedt meg, és ezért csapkod szárnyaival, illetve fütyül.

Philón számos találmánya Héron által továbbgondolt formában, Hárón Pneumatika című összefoglaló művének arab fordításain keresztül marad fenn.

Herón Pneumatika című műve komoly hatással volt az európai mechanikára, egészen a 19. század közepéig számos kiadást ért meg. Találmányai közt megtalálható szélkerékkel működő orgona, pénzbedobásra egységnyi szenteltvized porciózó automata, illetve egy teljesen mechanikus bábszínház, mely 10 perces bábjáték előadására volt képes és hanghatásokat is felhasznált a kívánt hatás elérésére.

Herón tűzzel, közlekedőedényekkel, nyomáskülönbségekkel és szellemes mechanikai megoldásokkal működő találmányai számtalan területen vannak nagy hatással az európai kultúrára. A 15-16. századtól egyre népszerűbbé váló szökőkutak számos ötletet átvesznek a pneumatikából, pl. Villa d’Este at Tivoli., 17. században Heilbronn stb. ld. http://xroads.virginia.edu/~DRBR/b_edini.html